november 15. kémia doga november 15. fényképek november 16. spanyol szódoga november 17. irodalom doga november 18. irodalom TZ november 19. spanyol felelet november 23. angol szódoga december 2. angol könyv-doga
Nos, a karácsony is eltelt, csakúgy, mint hamarosan az idei év. Aztán, hogy a maják szövegeit lefordítva a kis észlényeknek igazuk volt-e a világvégében vagy sem, majd kiderül jövőre.
Szóval, karácsony. Jó volt, szép volt, bár szenteste tesóm és sógornőm nem voltak, mivel együtt akarták tölteni első karácsonyukat, szóval ezt beszoptuk. Volt finom kaja, bár természetesen idén is a halászlé evés alatt én üres tányérral ültem, s korgó gyomorral néztem, míg mindenki jóízűen falatozik. Tetves hal. Na mindegy, a sütik meg hasonlók nagyon jól sikerültek, főleg ,hogy nem én csináltam őket, s ajándékoknak is mindenki örült, idei karácsonyi siker is letudva. 25-én jövünk haza nagymamámtól, hát anyám nem elhagyta a kulcsát? Kulcs nélkül meg nehéz bejutni a kerítésen túlra, így hozva ritkán látott hősies alakom fogtam magam, drámai mozdulatokkal levetettem kabátom - nehogy már beakadjon a kerítésbe - és gyakorlott mozdulatokkal - nem mintha naponta csinálnám - átmásztam a túloldalra, ahol lassacskán két szerettől túlcsorduló kutya köszöntött, s megáldott mancsával, ezzel zöldes foltot, és egy karmolást hagyva rajtam.Szóval jó karácsonyom volt, még ha ez nem is jön le ebből, csak a hó hiányzott. Hó nélkül én nem tudok száz százalékos karácsonyi hangulattal létezni. Talán majd jövőre. Nézzük a szilveszteri terveim. Most leszögezném, hogy még 2011 év elején, ha nem előbb megbeszéltük bnőmmel, hogy együtt szilveszterezünk. Egy szóval nem mondtam vissza, talán így ahogy közeledett a dátum kicsit elment tőle a kedvem, de tartottam magam hozzá, örültem volna neki. Erre rákérdezek nála, és mondja, mivel nem erőltettem a dolgot találtmagának más programot. Pedig miatta le is mondtam Pez bnőm meghívását... na mindegy, én voltam félreérthető, én nem ugrottam rá időben, mindegy, majd talán jövőre. Szóval most ha Pez otthon lesz két bnőjével akkor becsatlakozok hozzájuk, ha nem akkor meg itthon fogok szilveszterezni szüleimmel. Ami nem rossz, csinálok kókuszgolyót, meg kockulok miközben berúgok a kölyökpezsgőtől. Majd elválik. Szóval így kb ennyi. Mindenkinek boldog új évet kívánok!
A falling star
Fell from your heart and landed in my eyes
I screamed aloud
As it tore through them, and now it's left me blind
The stars, the moon, they have all been blown out
You’ve left me in the dark
No dawn, no day, I'm always in this twilight
In the shadow of your heart
And in the dark, I can hear your heartbeat
I tried to find the sound
But then it stopped, and I was in the darkness
So darkness I became
The stars, the moon, they have all been blown out
You’ve left me in the dark
No dawn, no day, I'm always in this twilight
In the shadow of your heart
I took the stars from our eyes, and then I made a map
And knew that somehow I could find my way back
Then I heard your heart beating, you were in the darkness too
So I stayed in the darkness with you
The stars, the moon, they have all been blown out
You've left me in the dark
No dawn, no day, I'm always in this twilight
In the shadow of your heart
The stars, the moon, they have all been blown out
You've left me in the dark
No dawn, no day, I'm always in this twilight
In the shadow of your heart
Valami gigászi csoda történhetett, vagy a zuniverzum omlott össze, de bakter megértettem a kémiát o.O Vasárnap nagyban szenvedtem vele, füzetbe vázlatot írtam, legalább azt meg tudjam csinálni - nem mintha túl nehéz lenne kimsolni a tankönyvből a dolgokat.. - meg munkafüzettel birkóztam, felének a 3/4 részével el is készültem, a többinél se kép se hang. Aztán ma, kémia előtt a fény bebocsátást nyert sötét elmémbe, s barátnőm elmagyarázta azt a részt, ami teljes katyvaszt okozott nekem, és megértettem. És gyakorlatban is tudtam alkalmazni. És kémián tiszta boldog voltam, hogy értettem miről van szó - most az egyszer - és az csak plusz volt, hogy tanár kifejezetten jó kedvében volt és nem íratott. Bár az mégis csak gigászi patkányság lett volna tőle, ha úgy irat ebből, hogy en mmagyarázza el, mivel állítólag ez az egész éves anyag legnehezebb része.. ésés most először csak én tudtam válaszolni egy kérdésre, mivel hál' istennek előre olvastam az izomériához egy csöppet. Jó érzés volt tudni, felemelő.. előtte való nap meg teljességgel ki voltam akadva, hogy bakter, mi lesz velem, ugyanis életemben nem áltlam még kettesre semmiből sem.. kémiából meg akármilyen hihetetlen hetedikben még én voltam aki mindig megmentette az osztályt a feleléstől, és egy ötössel ülte mvissza a helyemre.. bár szóban azért más is mint írásban, de akkor még nem volt sok minden amit össze lehetett keverni.. bezzeg most. Na szóval jó kedvem van :D Szinte ár ott tartottam ,hogy najóvan gyerekek, akkor írjunk belőle dogát máris, de azért az eszem még nem ment el.. teljesen. Szóval megnyugodtam. Persze nyilván el kéne kezdeni rendszeresen tanulni, nem csak akkor, amikor a tanár előveszi a rosszabbik arcát, és kivillantja tízméteres szemfogait és kegyetlenül üvöltözik meg fenyegetőzik.. de hatékony volt, ezt nem tagadom, valahogy mindenki mintha megtáltosodott volna.. érteni nem érrtették, de kapizsgálták valahol. Szóval vidám, mosolygós napom volt, bár esetleg az osztályfényképek sikerülhettek volna jobban.. remélem csak a kinyomtatott papír rossz minősége miatt néztem a képeken ki úgy, mint egy nemistudom mi.. Kettőt rendeltem, legyen mit kirakni a szekrényre és legyen min röhögni a nosztalgikusabb napokon. Remélhetőleg holnap is kellemes napom lesz, de azért nem kell a túlpörgés.. megint.. mint mikor pár hete száz wattos mosollyal száguldottam, egész nap jókedvem volt, aztán másnap meg hullafáradtan vonszoltam végig magam óráról órára.. kicsit lemerítettem az akkumulátorom.. x) Nos, jóéjt!
Csütörtökön teljességgel kész voltam. Kémiával kezdtünk. Tanár kérdezgette az anyagot, és valahogy sikerült egy kérdést olyan zseniálisan hülyén feltennie, hogy senki nem tudta rá a választ.. így hát felment a pumpa az anyában és "papírt elő" üzzemódba kergetett minket, azt mondogatva, hogy ha nem tanulunk órára hát így járunk.. természetesen mindenki telejsséggel pipa rá, hogy mégis mi a fene, nem mintha nem lenne igaza, hogy ne mtanultunk, legalábbis én biztos nem. Két kérdés, rizsázok mindkettőre, előre tudom, hogy szar lesz és imádkozok a kettesért, vagy hogy ne osztályozza le, de valószínüleg mindhiába. Mikor meg összeszedi mondta, hogy ő aztán nem hajlandó többet elmondani az anyagot, hanem párban vegyük át órán, következő órán dolgozat, és meglátjuk, hogy így hogy mennek majd a dolgok, ki tudja, talán mindenki hirtelen megtáltosodik, és akkor folytathatjuk így.. Hát igen. Mondtam jólvan, kinyitottam a könyvet ahol kellett, olvasom, olvasom, de egyszerűen nem értem, s megint csak ott vagyok, hogy átkozom azt a hülye fejem, hogy a reál tárgyakból miért nem képes legalább egy gyenge négyest kicsikarni, mindhiába. Szerencsémre váljék, hogy barátnőmnek, ki mellettem ül, szóval hívjuk "kémia páromnak", hogy a tanárhoz igazodjak, reál-tárgyakhoz értő elméje van, így ha nem is teljesen, de részletekben sikeresen értelmezte a dolgokat, és próbált segíteni.. több kevesebb sikerrel. Aztán mielőtt a felével végezhettünk volna bámm, kicsöngettek. És hétfőn írunk. Áucs. Előre várom már a kivégzésem. Ohó és ha ez nem lenne elég, óra végén a kijavított dogák eredményeit elmondta,, mikor meghallottam, hogy kettes tiszta happy voltam, nem mintha jogom lenne rá, dehát azért mégis. Egész jó hangulatban voltam egészen a matek óráig, mikoris drága padtársam közölte velem, hogy az még a galvánelemes elektrolízises dolgozat eredménye. Na ekkor volt, hogy megállt bennem az ütő, s teljesen lesokkolt ábrázattal hebegtem előtte, hogy mi, meg hogy hogyan.. Mert arra tényleg tanultam.. még anyámmal is, ha égő, ha nem. És khm.. ne felejtsem megemlíteni, hogy kémia tanár nem volt aznap, és olasz helyettesítőtanár meg nagyban tojt az egészre, így "kémia párom" a doga nagy részében segített... és én minimum egy hármasra számítottam. Mert annyit biztosan sikerült elérnem.. de ezek szerint nem.. bár azért kíváncsian várom a hétfői kémia órát, mikor kiosztja.. mit ronthattam el ennyire... ? Amúgy meg vicces, előtte való dolgozatra alig tanultam - mert egyszerűen képtelen vagyok leülni a hátsómra, és nyugton olvasni tanulni olyasmit, amit magasról leszarok, és mégcsak nem is értem - az hármas lett. Szóval.. hogy is van ez? Száz szónak is egy a vége, a csütörtöki napon további részében sokkosan, letörten evickéltem egyik óráról a másikra. Ez így nagyon nem lesz jó..